35 évvel ezelőtt az éjszaka homályában, egy kis besötétített szobában, titokban, szülök és rokonok nélkül csak a tanúk és a pap. 1982. október 28-án Isten előtt házasságot kötöttünk a férjemmel. Egy kicsit mindig bántott, hogy annak idején nem volt bátorságunk az oltár előtt kimondani az esküt a kis kápolnában. Bár a résztvevők mindent megtettek, hogy minél ünnepélyesebb legyen ez a pillanat és biztosan tudom, hogy ha máig együtt vagyunk, akkor azok az imák melyek azon az estén elhangzottak nagyon erősek voltak.

A mai ünnepség nagyon megható volt. Hiszen együtt ünnepelhettük a jubileumot az egész nagyszőlősi hívő közösséggel, jó volt látni a mosolyt az arcukon és fogadni a jó kívánságokat.

Nagy élmény, hogy több mint 25 jubiláló házaspár együtt tudott hálát adni az együtt töltött évekért és fogadni az ünnepélyes áldást az elkövetkező esztendőkért melyek reánk várnak.

Megemlíteném a szimbolikus ajándékokat- lakat a három kulccsal. Gondolom, hogy a házasság minden napján meg kell találnunk egymáshoz a kulcsot amely, megnyitja a szívünket, és ha a harmadik kulcs a Jóistennél van, akkor biztosak lehetünk abban, hogy amikor mindkét kulcs kudarcot vall, a harmadik segít, hogy megnyíljanak a szívek egymás iránt az Ő segítségével. Visszatekintve a múltba biztos, hogy ezért tudtunk mi is 35 év folyamán kéz a kézben együtt lenni.

Szeretném megköszönni Gergely atyának a szervezőknek a fáradságos munkájukat, hiszen nem egy nap alatt sikerült egy ilyen ünnepséget megszervezni: meghívó, emléklap, ajándékkal, agapéval díszítve a rendezvényt. A szentmise és a homília mély hatást tett reánk. Jó volt együtt lenni, feleleveníteni az elmúlt évek eseményeit, örülni egymás eredményeinek, tervezni a jövőt. Szorosabbá hozta az ünnepség a kapcsolatokat a párok közt- a fiatalok és a tapasztaltabbak közt.

Kalkuttai Szent Teréz anya szavaival szeretném bátorítani a családosokat: „A család megteremtéséhez kell a szerelem, a megtartására a megbocsátás és a türelem.”

Belaninec Éva