Ferences közösség

Nagyszőlősi Ferences Rendház

A rendház tagjai:

P. Magyar Gergely házfőnök

P. Hajas Ámosz

P. Weinrauch Márió

Fr. Sztreha Egyed

P. Hernádi Lehel

A rendház története

 

Az első ferencesek a 15. század végén telepedtek meg Nagyszőlősön a Perényi család biztatására. Egy hagyomány szerint Kapiszrtán Szent János csontjait a mohácsi vészt követően itt őrizték. A testvéreket 1558-ban elüldözték, kolostorukat lerombolták. A második alapításra 1668-ban került sor ismét a Perényi család ösztönzésére. A ma is látható „régi” kolostor és templom egy tűzvészt követően a 18. század második felében épült. 1900-ban az addig szalvatoriánus kézben lévőIMG_7933 épületegyüttes a kapisztránus testvérekhez került, akik azonban a trianoni határrendezés után a Csehszlovákia területén újjáalakult szalvatoriánus tartománynak adta azt át. 1930-ban a „régi” kolostoraz egyházközség tulajdonába került, ezután pedig már csak egy ferences testvér szolgált Nagyszőlősön.

A ferences élet 1989-ben indulhatott meg ismét a várOLYMPUS DIGITAL CAMERAosban. Ekkor Paskai László bíboros prímás érsek közreműködésével három kapisztránus testvér érkezett Nagyszőlősre, megalapítva a Kárpátaljai Ferences Missziót. Rendházként egy családi házat vettek birtokba a belváros szélén. Lelkipásztori és szociális feladatukat nem csak a városban, hanem 100 kilométeres körben indították meg, elsősorban magyarok lakta településeken. A misszió életében fontos mérföldkő volt, amikor 1996-ban II. János Pál pápa a Munkácsi Apostoli Kormányzóság püspökévé szentelte Majnek Antal ferences testvért, a központ korábbi vezetőjét, akit később a megalakuló Munkácsi Egyházmegye megyéspüspökévé rendelt. A ferences misszió domusa 2000-ben rendház rangot kapott. A jelenleg is működő kolostorépület bővítése 2007-ben indul meg. A rendház védőszentje (a nagyszőlősi plébániatemplomtól eltérően) Angyalos Boldogasszony.

szolos_szentel 017

2010. okt. 23.

Vélemény, hozzászólás?